A vasi megyeszékhelyről is érkeztek résztvevők a megemlékezésre
Recsk (rm) – A hely, aminek borzalmait csak a nagybetűs Ember tudta túlélni. Hatvan éve zárták be a kényszermunkatábort.
A kényszermunkatábor felszámolásának hatvanadik évfordulóján tartott megemlékezésre Szombathelyről is különbusz indult Recskre, az egykori tábor területén kialakított történelmi emlékhelyre. Az évforduló kettős volt: a Recski Szövetség huszonöt éve alakult meg.
A megemlékezésen hagyományosan részt vesznek az ország vezetői is. Ebben az évben a kormányt dr. Hende Csaba honvédelmi miniszer képviselte, aki kijelentette: 1956 Recsken született meg, amelyből pedig évtizedekkel később a rendszerváltás. Recsknek más tanulsága is van: „Recsk borzalmait csak az ember tudta túlélni. Recsken is meg lehetett és meg kellett maradni embernek”, fogalmazott Hende Csaba.
Beszédet mondott Krasznay Béla, a Recski Szövetség országos elnöke. A kilencven éves úr maga is a tábor foglya volt. Elmondta: a szövetség célja ma már főként az, hogy a fiatalságot bevonják munkájukba, hogy ők is lássák: “hová jut az az ország, amelynek irányítása idegenszívű emberek kezébe kerül”.
Ma már mindössze huszonkilencen élnek az országban azok közül, akik rabok voltak az 1950-től három éven át fennállt kényszermunkatáborban.
A Mátra rejtette helyszínen a rendszerváltást követően alakították ki mementóul a történelmi emlékhelyet. Az őrség által használt házban kiállítás látható, amely bemutatja nem csak a recski tábort, de a Rákosi-korszakban az ország többi részén működött internáló és kényszermunkatáborokat is.
A barakkoknak, melyekben a rabok éltek, ma már csak nyomai láthatók. Egy kivétellel: a 5. számú épületet – amely büntetőbrigád barakkja volt –, rekonstruálták. Ma is megtekinthető, milyen körülmények között sínylődtek azok, akik ide kerültek. Megrázó és tanulságos látogatás egyszerre.
