szombathely címkéhez tartozó bejegyzések

tour de lim-lom

lomikutyi

Porcelántányér, kopott bőrönd, kávéfoltos ülőgarnitúra, beszakadt olajfestmény, öreg autógumi – csak pár holmi azok közül, amikbe (sokszor szinte a szó szoros értelmében) belebotlottunk rögtönzött lomis sétánkon.

cikk a Vas Népében

Reklámok

die farbenfrohe welt des mesokosmos

kult1szendiszucs

DIE FARBENFROHE WELT DES MESOKOSMOS
MIT KREATIVITÄT GEFÜLLTE RISSE IM SOZIALEN NETZ

Am Rande der Stadt Szombathely, in einem farbenfrohen Wochenendhäuschen, wohnt István Szendiszücs (60). Seine Zeit widmet er bunten Arbeiten, die einen Übergang zwischen Gemälde und Skulptur bilden. Sein Leben am Rand der Gesellschaft ist nicht irgendeine künstlerische Allüre: tatsächlich hungert er oft, die Hütte ist im Sommer heiß und im Winter kalt. Eine Wohnung in der Stadt ist für ihn nicht leistbar, nur eine kleine Galerie in der Lajos Kossuth Straße, dem kleinsten „Kunstschauplatz“ in der Region.
MELINDA RÓZSA

Mehr unter www.kulturzeitung.at
in der Erstausgabe DIE KULTURZEITUNG

http://kulturzeitung.at/Die-Kulturzeitung-Erstausgabe-jaenner-februar-2015.pdf

meghívó szendiszűcs istván kiállítására

ablak

ABLAK – Szendiszűcs István kiállítása

2015. február 16. (hétfő), 18:00

Cafe Frei Szombathely

Különös fantáziavilágra nyit ablakot Szendiszűcs István. Egy világra, amely telis-tele van színes léggömbökkel, tündérszerű női alakokkal, tarka bútorokkal, magányos játékmackókkal. (És persze macskákkal.) A keramikusként indult szombathelyi művész képein megjelennek élete kísérői: hol egy hollóval, hol egy rókával osztja meg mindennapjait. (És persze macskákkal.) Fúr-farag, fest, fotózik, és a képalkotáshoz a számítógépet is felhasználva, saját munkáit újra meg újra átértelmezve villantja fel édes-bús mesevilágának szeleteit. Monitoron született alteregója Redman, a piros ruhát és micisapkát viselő képregényfigura, akivel görbe tükröt tart a vidéki művészlétnek, a hétköznapok kalandjainak. (És persze a macskáknak.)

A kiállítást megnyitja: Rózsa Melinda, újságíró

Megtekinthető: 2015. március 15-ig

a gyárépítő

palffydezso_rozsamelinda

Visszamenni, mert sok a teendő!

Dr. Pálffy Dezső útja a petróleumlámpa fényétől a cukorgyár-építésig

Az Agora – Savaria Filmszínházban mutatták be A gyárépítő című dokumentumfilmet, amely dr. Pálffy Dezső mezőgazdasági szakmérnök, nyugalmazott egyetemi docens küzdelmekkel teli életét mutatja be.

Ahogy a díszbemutatón V. Németh Zsolt fogalmazott: filmből az is kiderül, hogy szakmai kvalitásai mellett milyen ember: kreatív, ugyanakkor két lábbal áll a földön; és hogy miként lehetséges a küzdelmekből emelt fővel, emberként kijönni.

A Boros Ferenc – Horváth Zoltán – Kozma Gábor alkotói hármas legújabb dokumentumfilmjének kezdő képsorain dr. Pálffy Dezső arról beszél, … FOLYT. A VAS NÉPÉBEN

ahol a hallgató volt hallható

VN_illusztracio_rozsamelinda

Húsz évvel ezelőtt egy lelkes csapat azon dolgozott, hogy létrehozzon valamit, ami már hosszú ideje nem volt a városban: hogy megszólaljon a szombathelyi rádió. Sokatmondó szlogennel: „a rádió, ahol a hallgató hallható.”

Miután a régi Berzsenyi Rádió, azaz az 1956-os szabad szombathelyi rádió befejezte működését, a megyeszékhelyen nem volt helyi adó, egészen addig, míg 1994-ben a Közösségi Rádiózásért Alapítvány frekvenciaengedélyt nem kapott. Hónapokon át szerveződött az új médium, amelynek stúdióját a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ földszintjén alakították ki – gyakorlatilag az egyik ruhatárban…

a cikk a Vas Népében

megkerülhetetlen

Derkovits_Puspoksuveges_onarckep_1923Derkovits a legtöbbet emlegetett festő Szombathelyen. Születésének 120. évfordulóján az egész ország figyelmét irányítja a Nemzeti Galéria a lakótelep, a „Derkó” névadójára.

A hónap elején nyílt, és július végéig látogatható kiállítás a Magyar Nemzeti Galériában egy sorozat része, melyben kiemelkedő életműveket mutatnak be.

A 120 éve Szombathelyen született, és mindössze negyven évet élt Derkovits Gyula a két világháború közötti korszak egyik legjelentősebb alakja. A maga korában nem tartozott a meg nem értett zsenik közé, jelentőségét már a kortárs kritika is felismerte (az más kérdés, hogy anyagilag őt is elfelejtették elismerni).

Megítélése a későbbiekben azonban nem volt egyértelmű: vagy csak stílusát és festői kvalitásait, vagy csak társadalmi, politikai állásfoglalását tükröző témaválasztását értékelték, illetve ítélték el.

Derkovits kommunista volt… a cikk a Vas Népében folytatódik